pilinszky margójára

gyerekként józsef attila volt a mindenem. 13 éves koromtól mantráztam az "összes"-et, hogy valahogy szavakat találjak a kamaszos fájdalomra.

most már ő sincs olyan közel hozzám, csak pilinszky maradt és a reményvesztettség, de nem a hektikus, zaklatott értelemben. emiatt akár sírhatnék is. akár emiatt is sírhatnék.


Pilinszky János: Majd elnézem

Majd elnézem, ahogy a víz csorog,
a tétova és gyöngéd utakat,
a fájdalom és véletlen közös
betűvetését, hosszú-hosszú rajzait -
halott köveken, élő arcokon -

elnézem őket, mielőtt
a feledést kiérdemelném.

talán legközelebb összejön

én csak szeretnék egy egészséges kapcsolatot. egy olyat, amiben én is egészséges tudok maradni, egy egészséges ember mellett. azzá válni.

nem tökéleteset, nem hibátlant, nem egyedülállót és még csak nem is feltétlenül olyat, mint a filmekben. egyszerűen csak egészségeset.