ki virul ki

a mai istentisztelet nagyon jól esett. nem volt villámcsapáshoz hasonló, nem volt részem semmilyen váratlan felismerésben, egyszerűen csak feltöltött valami meghatározhatatlan, de mérhetetlenül pozitív érzéssel.

persze megint nem akaródzott elmenni, mert vonatozni kell, biztos a templomban is hideg lesz, jaj ne már... de aztán megérkeztem. először csak testben, majd 1-2 perccel később lélekben is. az első éneknél pedig már biztosan tudtam, hogy jó helyen vagyok. a legjobb helyen, ahol az adott pillanatban csak lehettem. 

köszönöm.