najó. ma sikerült két bejegyzést közzétennem, amik finoman szólva is mániákus depresszióra utalnak, de megnyugtatok mindenkit, ilyesmiről szó sincs.
szerintem van a világban egy természetes törekvés az egyensúlyra, a kiegyenlítődésre. így fordulhat elő, hogy az utóbbi időben hihetetlenül nagyot csalódtam emberekben (már nem tudom őszintén leírni, hogy "barátokban"), de másokhoz, kedves régi barátokhoz újra közelebb kerültem. és hogy míg délelőtt tombolt bennem az egzisztenciális válság, most szinte boldog vagyok.
csak kár, hogy a jelennel kapcsolatban ilyen sok a kétség, és csak a nosztalgia bizonyosság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése