érdekes, hogy a zenész miatt sose tudtam sírni és az álmaimban sem szerepelt, de ez a nyeszlett kisfiú még mindig minden este ott motoszkál a fejemben. pedig már tényleg kizártam az életemből, gyerekes módon elzártam minden lehetséges információs csatornát, amiken keresztük tudhatnék róla bármit is.
a zenésszel sosem volt kérdéses, hogy egy teljesen működésképtelen, eleve kudarcra ítélt mazochista kísérlet arra, hogy újra érezzek valamit, ami már majdnem olyan fájdalmas, mint maga az élet. de ez a nyeszlett kisfiú... az az egészen rövid pillanat, amíg hihetőnek tűnt minden hazugság örömről, boldogságról és közös jövőről, sokkal nagyobb károkat okozott a lelki békémben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése