beköszöntött a tél. ezt onnan tudom, hogy most már reggelente -5 fokban lovagolok és törik a keményre fagyott talaj Szájhős patája alatt. ilyen adottságok mellett nem tudunk ugróedzést tartani, úgyhogy más időpontokat kell majd találni.
már sötétben kelek, sötétben indulok ki a lovardába és csak a nyergelés végére emelkedik elég magasra a nap ahhoz, hogy lássam is. hiába süt, nincs már ereje és a dér az edzés végére sem olvad le a karámfáról.
Szájhős fülére kiül a dér. meg a bajszára is. a szőre puha, meleg és selymes, mint egy kiscsikóé, akit épp most hoztak be a ménesből.
onnan tudom, hogy tél van, hogy kicsit minden halott. nincsenek hangok, zajok, neszek, nem látni mozgást és a levegő metszően hideg és mozdulatlan. szikrázó, fényes és élettelen - mintha csak egy hógomb belsejében mennék körbe és körbe miközben "vágtáztasd fel! külső szárral vedd fel és a belsővel mozgasd át!" na meg persze "a kanyarban finoman meghajlítom, külső száron fordítom és közben vágtáztatom..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése