most tartok a félidőnél, és a neheze természetesen még hátra van. nyolc vizsgából négy abszolválva, a korrigált kreditindexem már majdnem elérte az 1,0-t.
minden nap egyre közelebb kerül a vége, engem már tényleg csak ez motivál. meg azok a napok, amiken nem kell erre gondolnom, amikor megtehetem (könnyelműen), hogy eleget tegyek más kötelezettségeimnek is. az elmúlt hónapban legalább 5 ilyen volt.
25-én szabadulok. annyira boldog tudok lenni már a puszta gondolatától is, hogy nagyon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése