2012. június 3., vasárnap

mindennapi drámánkat add meg nekünk ma

furcsa érzés, amikor a reménytelennek tűnő évek és a falra hányt borsók után végre, egyszer csak, odaér az üzenet. pedig eddig is ugyanazt mondtad, mindig másképp, mert úgy majd hátha számítani fog...

és akkor a bolygóállás, a hold ciklusa vagy a jó ebéd teszi, de egyszer csak sikerül. na persze így sem könnyű, de talán a végső kétségbeesés miatt olyan szilárd az elhatározás, van bátorság könnyek között kitárulkozni. és elmondani újra, megint máshogy - egyszerűbben, őszintébben, kiszolgáltatottabban.

katarzis és feloldódás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése