hello széll kálmán tér, jövök.

mondhatni véletlenül, látatlanban találtam magamnak albérletet, ahol a következő szemesztert fogom eltölteni. ebben, figyelembe véve, hogy milyen hirtelen és meggondolatlanul tudok cselekedni, semmi különös nincs.a dolog gyakorlatilag már véglegesített, most mégis izgulok.

ma megyek a terepbejárásra, ahol ki fog derülni, hogy jók voltak-e a megérzéseim: szép-e, jó-e, élhető-e a lakás? bizakodó vagyok. bár mivel a lakótársaimról egészen biztosan tudom, hogy nem lesz gond velük, legfeljebb közösen szidjuk a huzatos ablakot, a recsegő parkettát, a csöpögő csapot a konyhában vagy a szomszéd nénit, aki jobban őrzi a gangot, mint akármilyen vadászkutya. persze az előzetes információim nem katasztrófa sújtotta övezetként írták le a lakást, de mindenre fel kell készülni.

"bízz Istenben, és tartsd szárazon a puskaport." - bízom is, na meg a puskaporomat is készenlétbe helyeztem, ha esetleg nekem kéne leszámolnom az idegesítő szomszéd nénivel.