magányhangzó
fecseg a felszín
2011. augusztus 18., csütörtök
mindentől messze
olyan könnyen beleszoktam a jóba. most újra nagy, nehéz féltés ül a mellkasomra és számolom a napokat.
pont, mint karácsony előtt, kisgyerekként. csak most nem a jézuskát, hanem a fiúmat várom haza. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése