ó te szentséges ég! az életem most leginkább megoldásra váró problémák közös metszeteként írható le - amikor minden összejön.
a tuti kis albérlet, amire rátaláltam, ugyan továbbra is stabilan tartja magát, de a két lakótársam közül az egyik már ki is hullott (önhibáján kívül, tök érthető okból, de ettől a probléma megoldásra vár), szóval sovány malac vágtában kajtatok az éteren keresztül, és keresem potenciális lakótársamat. Reménykedem a mihamarabbi egymásra találásban, kedves Valaki! (jelentkezni nálam. ;) )
a nyár eleji tiszaladányi néprajzi gyűjtőmunkát ugyan elvégeztem tisztességesen, de most jön csak a neheze: az anyagok tisztázása, rendszerezése, összefoglalása... és egy 15-20 oldalas tanulmány megírása mindabból, amit sikerült anno júliusban összeszedni. csak elkezdeni nehéz, én ezt tudom, de "ki időt nyer, életet nyer" alapon egyre csak halogatom a dolgot. hiba! holnaptól tényleg csinálom ...
ki kell találnom, akarok-e SZINre menni. ez egy melodramatikus magánszám, amiben ha akarna sem tudna senki segíteni, mégis irtó nehezen hozom meg a döntést. pro és kontra azonos súllyal van jelen, én meg vívódom egyre, ami senkinek sem jó.
és önéletrajzot írok, munkát keresek, költözést koordinálok, fejben tologatom a bútorokat egyik faltól a másikig és az ikea honlapját böngészem olcsó ruhatároló rendszerek után kutatva. aki mindezekben tök hasznos tanáccsal esetleg kézzel fogható segítséggel tud szolgálni, ne fogja vissza magát! (miért is kételkedem abban, hogy hosszú tömött sorokban fognak az emberek állni az ajtóm előtt, hogy önként és dalolva siessenek segítségemre a bajban ... haha.)
... és akkor a saját, kusza kis lelkivilágom vélt vagy valós problémáiról szó sem volt. mert szeretem megnehezíteni az életemet. azért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése