koncert, költészet, olcsóság

azért szeretem Pestet, mert (és most közhely következik) az ember mindig találhat valami igazán jó, igazán ingyenes programot magának, hogy kielégítse a kulturális kíváncsiságát.

hál' Istennek és Avilai Szent Teréznek minden évben van ez a bizonyos Terézvárosi Búcsú - Összművészeti Fesztivál... néprajzilag már önmagában is érdekes, hogyan lesz ebből a vallásos ünnepből egy nagyon menő, nagyon divatos "színes forgatag", de hagyjuk a szakmát. 30 méterre a lakástól sorakoznak a Szófia utcában az árusok és az Eötvös10 előtt áll a nagyszínpad. szuper programok, isteni macifröccs és családias légkör... úgyhogy az estét egy fantasztikus Magashegyi Underground koncerttel indítottuk, hasonlóan a tavalyi búcsúhoz, ahol szintén ők léptek fel. Bíborka egy jelenség, a zenéjüket én személy szerint imádom. sodró lendületű, belevaló koncertet adtak a korosztályi összetételét tekintve igen-igen vegyes közönségnek. csak hogy érezze mindenki: a színpad előtti "dühöngő" után 4-5 sorban székek vannak lerakva a nyugdíjasoknak és másoknak, akiknek fárasztó lenne végigállni a koncertet. hát nem édes?! ilyenkor bennem is elkezd búgni vmi lokálpatrióta hang, pedig pont annyi közöm van Terézvároshoz, mint Makónak Jeruzsálemhez.

az este második programpontja viszont teljesen random szerveződött a délután során. unottan böngésztem a facebook-on, amikor a nagy kékségből előtűnt az a bizonyos visszautasíthatatlan ajánlat: Simon Márton solo slammer est a Szatyor Bárban.... ahhh. Simon Márton minden kérdésre a válasz, ezt tudjuk rég és nincs is semmi okunk megkérdőjelezni, de hogy pont a Szatyorban? egy kedves barátunk dolgozik ott és tegnap este is műszakban volt, úgyhogy őt is meglátogattuk, nem csak a slam poetry miatt mentünk (de).

koncerttel, költészettel és remek társasággal eltöltött tökéletes vasárnap este volt, szerintem kívánni sem tudtam volna szebbet, jobbat, izgalmasabbat... és ingyenesebbet. köszönöm, Budapest!