2012. október 13., szombat

vicc

be kell vallanom valamit: szörnyű a névmemóriám.

mindez viszont átlagon felüli arcmemóriával párosul, ami roppant kellemetben szituációkat tud eredményezni. egyrészt én megismerek valakit, a nevét nyilván nem tudom és abban sem lehetek biztos, hogy ő megismer engem - sokszor eszembe jut, hogy talán az én arcom nem olyan emlékezetes más számára, mint fordítva.

a másik oldalról meg valakivel már réges-rég olyan viszonyban vagyok, hogy illene tudnom a nevét, én azonban egyszerűen képtelen vagyok megjegyezni. irtó kellemetlen. az egész helyzet olyan, mintha a Gondviselés gúnyt akarna űzni belőlem és ezzel keseríti meg az életemet.

2 megjegyzés: